Jön magyarul A kartell Don Winslowtól

Don Winslow: A kartell és a Drogháború borítója
Don Winslow: A kartell és a Drogháború borítója

Felújított kiadásban jelenik meg a Drogháború, valamint jön a folytatás A kartell

 

November 29-én felújított kiadásban jelenik meg Don Winslow korszakalkotó regénye, a Drogháború és ezzel egy időben érkezik 2015-ös folytatása, A kartell is. Az utóbbi könyv tavaly minden jelentős gazdasági-politikai lap év végi listáján felkerült a legjobb kiadványok közé.

 

Winslow évtizedek óta foglalkozik az amerikai-mexikói drogháborúval. Ő az események egyik leghitelesebb és legjobb ismerője, rengeteg áldozattal, a családjukkal, rendőrökkel és terjesztővel került kapcsolatba. Információit az utcákról és börtönökből, bíróságokról, archívumokból, függőktől és terjesztőktöl szerzi. Nála jobban kevesen ismerik ennek az embertelen pokolnak a mindennapjait. A kutatásaiból a neveket megváltoztatva regényeket ír mindmáig.

 

Barrera nyomában

 

A Drogháború főszereplője Art Keller ügynök, akinek élete a drogkereskedelem és a drogkartellek ellen vívott mocskos és embertelen harc. Legádázabb ellensége, Adán Barrera, a világ leghatalmasabb drogkartellének vezére. Keller közel harminc éven át tartó, ádáz küzdelmét mutatja be Don Winslow regénye, a Drogháború. A sodró lendületű, világsikert aratott regényből megtudhatjuk, hogyan született meg a hetvenes években a mexikói Federación drogkartell, milyen paktumot kötöttek az amerikai maffiával és az amerikai kormánnyal Mexikó és Dél-Amerika drogbárói a nyolcvanas években, és hogyan vívták kegyetlen belső hatalmi harcaikat a kilencvenes években. Lehetetlenül izgalmas és hátborzongatóan valóságos történet ez, melyben Keller ügynök és a drogbáró mellett kiemelt szerep jut egy fejvadásznak, egy prostituáltnak és egy papnak is. Winslow olyan kegyetlen őszinteséggel vágja az olvasók arcába a brutális eseményeket, hogy a hideg futkos tőle az ember hátán. Elborzaszt, és mégsem tudjuk abbahagyni: űzött vadként egyre csak vágtatunk a regény vége felé, hogy megtudjuk, hogyan ér véget a történet.

A kartell Art Keller történetének régóta várt folytatása. 2004-et írunk: a véres drogháború minden oldalról megszámlálhatatlan áldozatot szedett, és Keller drágán megfizetett azért, hogy végre rács mögé dugta Adánt: elveszítette az asszonyt, akit szeretett, a gyermekeit, a legjobb barátját és mindazt, amit addig igaznak és erkölcsösnek hitt. Barrera azonban nem sokáig marad börtönben. Megszökik, és újra akarja építeni a birodalmát. Legfőbb ellensége, Keller ezért kénytelen visszatérni önként vállalt száműzetéséből, hogy egy minden eddiginél véresebb és kegyetlenebb, tíz éven át tartó hadjárat során folytassa megszállott háborúját a drogok és Barrera ellen, aki vérdíjat tűzött ki a fejére. Akárcsak Kellernek, Barrerának is egy megváltozott világban kell boldogulnia, új szövetségesekkel, harcostársakkal és az új nemzedék soraiból előlépő riválisokkal, akik sem félelmet, sem irgalmat nem ismernek.

A Drogháborúhoz hasonlóan A kartell is igazi mestermű, mely méltó lezárása a lázálmos évtizedeknek. Mindkét műben hangsúlyosan jelen van Winslow metsző társadalomkritikája, melyben rangra és pozícióra tekintet nélkül próbálja felnyitni az olvasók szemét. A könyvekben elmosódnak a határok a jó és a rossz között, hiszen minden szereplő saját démonaival vív kilátástalan harcot a lelki békéért. A korrupció és a becsület, a hatalom és a kiszolgáltatottság, a szerelem és a bosszú epikus történetei ezek, melyek hátborzongatóan valós képet festenek a közelmúlt legvéresebb drogháborújáról, méltó emléket állítva így azoknak a mexikói férfiaknak, asszonyoknak és gyerekeknek, akik az életüket adták érte.

 

Drogháború a valóságban

 

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb drogkartelle a Sinaloa volt, vezetője El Chapo. A kartell fokozatosan felszámolta a többi bandát és gyakorlatilag egyeduralmat valósított meg a drogpiacon. A véres leszámolás több mint 100 000 áldozatot szedett. A heroin ilyen nagy mértékű elterjedésében nagy szerepet játszott a marihuánával szembeni szigorú tiltások megváltozása és feloldása. Több államban is legalizálták, a legtöbben pedig nem számít már súlyos bűncselekmények a fogyasztása. Ezzel a lépéssel a mexikói kartellektől nagy bevételt vettek el − akik így kénytelenek voltak más forráshoz nyúlni. El Chapo és a Sinaloa átállt a heroin terjesztésére, ráadásul egy sokkal tisztább, jobb minőségű és olcsóbb anyagot dobtak piacra az addig elérhetőhöz képest, és ezzel a kínálattal nem lehetett versenyre kelni. Ráadásul a legálisan hozzáférhető gyógyszerek okozta nagyszámú túladagolás miatt a gyógyszeripar elvágta ezek mindennemű forgalmazását − ez pedig egy újabb lendületet adott a mexikói heroin terjedésének, amihez adagonkénti 5-10 dolláros áron lehetett hozzájutni (szemben a gyógyszerek többszáz dolláros árával).

A herointúladagolás az egekbe szökött, és soha nem látott mértékben szedi áldozatait: 2014-ben az eddigi legnagyobb számú, 44 055 ember halálát okozta. Ez óránként 5 emberi életet jelent.

Az amerikai és mexikói kormányok gyakorlatilag passzívan asszisztáltak El Chapo tevékenykedéséhez. Ambivalens megítélésükhöz az is hozzájárul, hogy a Sinaloa egy relatíve erőszakmentes szervezet, és viszonylagos békét teremtett Mexikó utcáin. A befolyásuk pedig csak egyre nőtt a korrumpálható kormánytagok által: gyakorlatilag minden szinten megvásároltak képviselőket, döntéshozókat. Kezükben tartották a mexikói gazdaság 8-12%-át, mely dollár milliárdokban kifejezhető összeget jelent.

Az évtizedek során El Chapot háromszor kapták el, az első két alkalommal könnyűszerrel szökött meg a börtönből (az igazságszolgáltatók valószínűsíthető asszisztálásával). Jelenleg egy "szuperbiztonságos" börtönben ül, és vele együtt állítólag a drogbárók közel kétharmadát kivonták a forgalomból. A béke azonban továbbra is várat magára. A Sinaloa hatalomvesztésével újra a kirobbanás szélén állnak a bandaháborúk.

 

A témáról bővebben angolul, Don Winslowtól

Tags: