Templomosok történelmi háttér

December 7-én érkezik az HBO GO-ra a Templomosok című történelmi kalandsorozat, egy kis történelmi betekintés a sorozathoz.

 

Az 1 hónapig ingyen elérhető HBO GO-ra december 7-én, csütörtökön érkezik  a Tempomosok című sorozat, amelyben megismerhetjük a középkor legerősebb, leggazdagabb, egyben legtitokzatosabb lovagrendjét, melynek tagjai a keresztény egyház relikviái – köztük a Szent Grál – védelmének szentelték életüket.

 

A sorozat a hit, hűség és testvériség krónikája, amely átfogja a lovagrend történetét a kezdetektől a bukásáig. A Szentföldön folytatott harcuktól kezdve a francia király és VIII. Bonifác pápa ellen folytatott küzdelmükön át a rend felszámolásáig követhetjük nyomon a keresztes lovagok útját.

A sorozat december 7-én, csütörtökön szinkronosan debütál az HBO GO-n, egy nappal később, december 8-án este 20:30-kor pedig az HBO csatornán.

 

KIK VOLTAK A TEMPLOMOS LOVAGOK?

Miután a keresztény seregek a kereszteshadjáratok során 1099-ben megszerezték Jeruzsálemet a muszlimoktól, Nyugat-Európából sorban indultak zarándokcsoportok a Szentföldre. Azonban sok ilyen csoportot útjuk során kiraboltak és megöltek, amikor muszlimok által felügyelt területeken haladtak keresztül.

1118 körül egy Hugues de Payens nevű francia lovag nyolc rokonával és ismerősével együtt katonai rendet alapított, amelynek azt a nevet adták, hogy Krisztus és a Salamon-templom szegény lovagjai – később pedig egyszerűen templomos lovagokként terjedt el a nevük.

II. Balduin jeruzsálemi király támogatásával a Salamon-templom helyén – innen ered a nevük – hozták létre a főhadiszállásukat, és felesküdtek a Jeruzsálembe érkező keresztények védelmére.

 

 

PÁPAI JÓVÁHAGYÁS

Kezdetben érték bizonyos kritikák a templomosokat egyes vallási vezetők részéről. Azonban 1129-ben a csoport elnyerte a katolikus egyház hivatalos jóváhagyását, valamint Clairvaux-i Bernátnak, egy nagyra becsült francia apátnak a támogatását is.

Bernát volt a szerzője „A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete” című írásnak, amely támogatta a templomosokat és hozzájárult a növekedésükhöz.

1139-ben II. Ince pápa kiadott egy bullát, amelyben különleges kiváltságokhoz juttatta a templomosokat. Ezek közé tartozott, hogy a templomosok mentesültek az adózási kötelezettség alól, engedélyt kaptak saját templomok építésére, és senkinek nem kellett felelniük, csak a pápának.

 

A TEMPLOMOSOK TEVÉKENYSÉGE

A templomosok létrehoztak egy jövedelmező bankhálózatot, és hatalmas pénzügyi befolyásra tettek szert. A bankrendszerük lehetővé tette a vallásos zarándokok számára, hogy hazájukban letétbe helyezzék értékeiket, majd a Szentföldön pénzhez jussanak.

A rend a szigorú szabályzatáról és a lovagok jellegzetes ruházatáról lett ismert, utóbbi egy egyszerű vörös kereszttel ellátott fehér papi ruha volt.

A tagok szegénységi, szüzességi és engedelmességi esküt tettek. Tiltott volt számukra az ivás, a szerencsejáték és a káromkodás. Az ima mindennapi életük alapvető része volt, Szűz Máriát különösen tisztelték.

Ahogy a templomosok rendje mind méretét, mind státuszát tekintve egyre növekedett, Nyugat-Európában is megvetették a lábukat.

Hatalmuk csúcsán a templomosok jelentős hajóflottával rendelkeztek, a birtokukban volt Ciprus szigete, és az európai uralkodók és nemesek első számú bankját és kölcsönfolyósító intézményét üzemeltették.

A LOVAGOK FELADATAINAK KITERJESZTÉSE

Bár eredetileg csak a zarándokok védelme volt a céljuk, a templomosok feladatai egyre bővültek. Ők lettek a keresztes államok védelmezői a Szentföldön, akiket bátor és képzett harcosokként ismertek.

A keresztesháborúk során elszánt harcosokként tettek szert hírnévre: a vallási buzgalom hajtotta őket, és csak abban az esetben volt számukra megengedett a visszavonulás, ha az ellenfél jelentős túlerőben volt.

A templomosok számos kastélyt építettek és sok csatát vívtak – gyakran győzedelmeskedve – muszlim seregek ellen. Rettenthetetlen harcstílusuk példával szolgált más katonai rendek számára is.

 

A TEMPLOMOSOK BUKÁSA

A 12. század végén a muszlim seregek visszaszerezték Jeruzsálemet, megfordították a keresztesháborúk folyását, és arra kényszerítették a templomosokat, hogy többször is székhelyt váltsanak. Akko városának 1291-es bukásával a keresztesek utolsó menedéke is elpusztult a Szentföldön.

A Szentföldi hadjáratok európai támogatottsága az ezt követő évtizedekben folyamatosan csökkent. Emellett számos világi és vallási vezető egyre több kritikával illette a kereszteslovagokat vagyonuk és hatalmuk miatt.

1303-ra a templomos lovagok elveszítették állásaikat a muszlim világban és Párizsba tették át a székhelyüket. IV. Fülöp francia király elhatározta, hogy megsemmisíti a rendet, amelyre talán az volt az oka, hogy a templomosok megtagadták, hogy további kölcsönöket folyósítsanak az eladósodott királynak.

 

LETARTÓZTATÁSOK ÉS KIVÉGZÉSEK

1307. október 13-án, pénteken egyszerre rengeteg francia templomost letartóztattak, köztük a rend nagymesterét, Jacques de Molay-t is.

A lovagok közül sokat brutálisan addig kínoztak, amíg be nem vallottak olyan hamis vádakat, mint eretnekség, homoszexualitás, korrupció, ördögimádás, csalás, a kereszt leköpése és így tovább.

Néhány évvel később több tucat templomost máglyán égettek el Párizsban a vallomásaik miatt. De Molay-t 1314-ben végezték ki.

Fülöp király nyomására V. Kelemen pápa 1312-ben kénytelen volt feloszlatni a templomosok rendjét. Ingatlanjaikat és vagyonukat egy rivális rendnek, a johannitáknak adományozták. Ugyanakkor feltehetően Fülöp király és II. Eduárd angol király szerezték meg a templomosok vagyonának nagy részét.

 

A TEMPLOMOS LOVAGREND NAPJAINKBAN

A katolikus egyház elismerte, hogy a templomos lovagrend üldöztetése indokolatlan volt. Az egyház azt állítja, hogy Kelemen pápa világi vezetők nyomására oszlatta fel a rendet.

Míg a legtöbb történész egyetért abban, hogy a templomosok rendjét 700 évvel ezelőtt megsemmisítették, akadnak, akik úgy vélik, hogy a rend illegalitásba vonult és valamilyen formában napjainkban is létezik.

A 18. században egyes csoportok, élükön a szabadkőművesekkel, felelevenítették a középkori lovagok bizonyos szimbólumait, rituáléit és hagyományait.

Jelenleg több, a templomosok rendjéről mintázott nemzetközi szervezet is létezik, amelyhez bárki csatlakozhat. Ezek a csoportok világszerte rendelkeznek képviselőkkel, és céljuk, hogy megőrizzék az eredeti középkori rend értékeit és hagyományait.

Az évek során különféle történetek keltek szárnyra a lovagok titokzatos tevékenységével kapcsolatban. Újabban pedig népszerű könyvekben és filmekben is felbukkantak történetek a legendás templomosokról.

Akadtak történészek, akik azt állították, hogy titokban a templomos lovagok őrizték a torinói leplet (azt a lenvásznat, amelyet állítólag Jézus Krisztus testére helyeztek temetése előtt) a kereszteshadjáratok után még évszázadokkal is.

Egy másik elterjedt elképzelés szerint a lovagok megtaláltak és megőriztek olyan kegytárgyakat és vallási ereklyéket, mint a Szent Grál, a frigyláda és Krisztus keresztjének darabjai.

A templomosok rendjének titkos tevékenységéről számos egyéb feltételezés és mítosz létezik. A Da Vinci-kód című népszerű regény és film azt az elméletet mutatja be, mely szerint a templomosok egy összeesküvésben vettek részt, melynek célja Jézus vérvonalának megőrzése volt.

Habár ezeknek a feltételezéseknek a nagy része fikciós, kétségtelen, hogy a templomosok rendje felkeltette az emberek kíváncsiságát és megmozgatta a fantáziájukat, és ez valószínűleg a jövőben sem változik majd.

 

forrás: HBO

 

Tags: