A rettegés arénája valós félelmeket feldolgozó könyv, amely felhívja a jövőbeli tragédiákra a figyelmet. A könyv története a filmre úgy lett átdolgozva, hogy szinte csak a történet főbb vonalaira ismerhetünk rá, így nem üti egymást a kettő.
A rettegés arénája újra megjelent magyarul könyvben. Tom Clancy egyik legendás alkotásáról van szó, amely monumentális a maga több mint nyolcszáz oldalával. Így volt idő kidolgozni minden szereplő mozgatórugóját, van időnk értelmezni a helyzeteket és nem árulunk el vele nagy titkot, hogy olyan történetről van szó, amely nem egy szálon fut, így nem csak egy szereplőt kell bemutatnia rendesen az írónak.
A rettegés arénája szépen építkezik, politikai-kémtörténet, amelyben van akció is, de alapvetően mégis Jack Ryan, a CIA igazgatóhelyettese a főszereplő, aki próbálja értelmezni az adatokat, a hírszerzés által begyűjtött információkat, és ha kell, akkor tárgyal, vagyis nem tömény akció és lövöldözés tölti ki a lapokat. A korábbi történetekből tudjuk, hogy Ryan tud bánni a fegyverekkel is, de alapvetően nem egy akcióhősről van szó, hanem egy olyan emberről, aki jól tudja értelmezni a hatalmi folyamatokat, ismeri a szereplőket, azok mozgatórugóit és jellembeli tulajdonságaikat. Hisz a megérzéseiben, önmagában, a tapasztalatában, de közben nem zárkózik el mások véleményétől sem.
Ryan nehéz helyzetben van, mivel a munkája okozta stresszt nem tudja alkohol nélkül feldolgozni, a felesége pedig újabb gyermeket szeretne, de az igazgatóhelyettes azért minden fronton nem tud teljesíteni. Főleg úgy, ha a nemzetbiztonsági tanácsadó ki akarja túrni az állásából, és ez úgy tűnik sikerül is, mivel a nő igen közeli viszonyba kerül az elnökkel.
Közben a világban óriási változások zajlanak, leomlik a berlini fal, a két világhatalom, az USA és a Szovjetunió közeledik egymáshoz, sőt megindul az atomfegyverek leszerelése is, de a bizalom még nagyon ingatag. Főleg akkor, amikor a háttérben, a figyelő szemektől távol készül egy elhagyott izraeli atombombából, arab terroristák támogatásával, német tudós munkájával egy elsöprő „ajándék”, amelynek felrobbantása kirobbanthatja a harmadik világháborút.
A könyv bemutatja, milyen óriási munka egy atombombát készíteni, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően már sokkal gyorsabban és egyszerűbben elkészíthető a dolog, viszont kiemelten fontos, hogy természetesen tudósra van szükség, akárki, akármilyen körülmények között, nem tudja megvalósítani azt, ami a könyvben le van írva, sőt maga Clancy is jelzi a könyv végén, a saját lelkiismerete megnyugtatása érdekében, bizonyos részleteket megváltoztatott a készítéssel kapcsolatban.
A könyv annak ellenére, hogy harminc évvel ezelőtt íródott és harminc évvel ezelőtti friss változások veszélyeit dolgozza fel, mégsem idejétmúlt, rengeteg helyzet ma is aktuálisnak tűnik, vagy egyszerűen csak kortalan.
A könyvből 2002-es megjelenéssel film készült, Ben Affleck és Morgan Freeman a főszereplésével (Jack Ryan és William Cabot CIA igazgató), de a fontosabb szerepekben felbukkan Liev Schrieber, mint John Clark ügynök, Bridget Moynahan, mint Cathy, Ryan barátnője, James Cromwell, mint Robert Fowler, az amerikai elnök, Ciarán Hind pedig, mint a szovjet elnök, de Michael Byrne is hálás szerepet kap, mint Nemerov elnök tanácsadója.
A filmben több fontos változás is történt, ugyanis mondhatni ez egy reboot, hiszen Jack Ryan itt fiatalabb, mint a korábbi filmekben. A könyvben már családapa, CIA igazgatóhelyettes, a filmben pedig még csak CIA elemző. A filmben Cathy még nem a felesége, hanem a friss barátnő, akibe nagyon belehabarodik Ryan. De William Cabot is nagy játékos, míg a könyvben finoman szólva nem az.
A filmben nem arab terroristák ellen küzdenek, hanem neonácik próbálják kirobbantani a harmadik világháborút. Egyes pletykák szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt változtattak a történeten, de ezt az alkotók cáfolták. Többek között azzal is, hogy a könyv egy része Kelet-Berlinben játszódik, míg a film megalkotásakor már aktualitását veszítette ez az élethelyzet. De valószínűleg az is fontos tényező volt, hogy a könyv annyira sok szálon fut, hogy kellett valahol egyszerűsíteni. Ráadásul éppen abban az időszakban, volt egy felfutása a jobboldali pártoknak is.
A film vegyes kritikákat kapott, többek között a változtatások miatt is, de ennek ellenére egy izgalmas kémfilmet sikerült összerakni, amit még manapság sem ciki újranézni. Egyes jeleneteken lehet ugyan somolyogni, de ami fontos, hogy a könyv és a film nem oltja ki egymást. Úgy sikerült elkészíteni a filmet, hogy akár annak ismeretével sem lesz unalmas a könyv története. Egy ilyen típusú történetben lényegesek a váratlan események, és szerencsére a film nem lövi le az összeset.
A könyv a Partvonal gondozásában jelent meg újra magyarul.
Molnár Gábor